…Emily igazi neve:Emily Dragona
Ennyi mindent néha az embernek felfogni is sok,hát még ha egy feltúrbózott cucc vagy!Alex elmondása…hihetetlen volt számomra.Emily több mint ember,több mint tündér.Ott álltam kezemben talán a világ egyik legfurcsább leányzójával,szembenézve egy angyallal aki most regenerálódik a baleset miatt.Miközben álldogáltam csak a történtekre tudtam koncentrálni.Emily,aki egy más országban született,teljesen normálisnak hitt élettel…Szegény lánynak a felépülése után nem mondhatom el rögtön hogy Alex a bátyja!Talán elrontanám vele a…a…a…mit is?Az életét,aminek most vetettem véget?A gyerekkorát ami véget ért már?A szüleiröl alkotott véleményét ami a "tutira ti vagytok a szüleim"-ig terjed?Értelmetlen lenne eltitkolni.Ezzel majd a magyarázkodásnál törödök.
-Sajnálom Alex.Mindent.Ö a hugod.És tényleg,talán most látod utoljára.Megígérem,kidermiEmilyEmily többé nem él.Nektek már halott.Viszlát Alex Dragona.-hangom fátyolosan hangzott,de inkább volt sajnálkozó mint éles.Sajnáltam egy kicsit.De mielött elküldött volna a halál faszára inkább elhúztam a csíkot.Hazafelé vettem az irányt,ahol anyámék nem kajtatnak agyon.Belöktem a bejárati ajtót Emilyvel a kezemben.A lány még mindíg semmi jelét nem adta annak hogy relatíve,de él.Folyosóról-folyosóra mentem a kanyargós utakon.Az irodámmal szembe ahol szerettem hesszelni és a munkámat intézni,ott egy ajtó nyílott a vendégszobába.Benyitottam abba is, majd a selyemhuzatos ágyra fektettem Emilyt.Hallottam ahogy szívverése még ver.A vízparton kezdödött el a folyamat de még nem fejezödött be.Ha a szíve teljesen megáll,akkor lesz vámpír.Emily nagyon vegyes vérü egyébként.:ha Emily összes vére eggyütt 100% akkor ilyen a vére:
75%-ban tüzdémon
25%-ban tündér
én meg átváltoztattam vámpírrá szóval az új felállásl
75% tüzdémon
5% tündér
20% vámpír.
A tüzdémonok a legerösebb démonok az egész világon.Fekete a szárnyuk,gyönyörüek,általában börük hófehér,és rendelkeznek a tüz erejével.Pyrokinézis,ez a hivatalos megnevezése a tüzzel rendelkezö embereknek.Bárkit,vagy bármit képesek megpörkölni.És Lucifer szolgálatában állnak.
A tündérek a természethez köthetöek.Nem állnak közel sem Istenkéhez,sem az Ördöghöz.Sutyiba csinálnak mindent.Általában erdökben lehet öket megtalálni.
Háát igen.A vámpírok……sokat tudnék róluk mesélni,de csak a legfontosabbakat.Vannak a múlóknak egetverö hülyeségeik.Nos,tisztázok párat:
-Imádom az oldalast FOKHAGYMÁVAL!!
-Citromos SZENTELTVIZET szoktam iszogatni.
-Nem kortyolok bele minden 2.ember ARTÉRIÁJÁBA.
-Múlt nyáron LEÉGTEM a napon.(napolaj…minek!)
-A fekete BÖRDZSEKIM csak faszagyerekségböl húzom fel.
-A szemem alapból FEHÉR,és csak ha dühös vagyok,lesz piros.
-Még Vlad, a híres megkarózó is a rokonom, de a SZÚNYOG nem!
-Aranyos lennék mini, repülö,DENEVÉRKÉNT,de nem vagyok az!
-A megeröszakolás UNDORÍTÓ.
-A KANNIBALIZMUS beteges.
- Nem létezik NAPGYÜRÜ,és hogyha létezne akkor is buzinak néznék ki benne!
Azt hiszem ennyi is lenne.Hát igen,ez vagyok én,no meg a vámpír faj.Egyébként a vámpír nemzedék Egyiptomban kezdödött.Tutanhamon a 18.dinasztia uralkodója,aki szomorúan fiatal halált halt, volt az elsö vámpír.Sokak szerint Vlad nagybácsikám,aki a mai napig él és virul volt az elsö.Hát ez nem talált.Tutanhamon az írnokait kicsinálta,és a vérükkel táplálkozott.De az ükük…valakim is Tutanhamon írnoka volt amikor megtudta ezeket a gyilkosságokat.Tutanhamon rájött hogy tudja a rokonom a titkát ezért egyeszséget kötöttek.A rokonom nem újságolja el egész Egyiptomnak a gyilkolászósdit ,cserébe ha Tutanhamon halhatatlanná teszi.Így hát elkezdödött a vámpír-faj kora.Nah de letértünk a lényegröl…ezek a gondolatok kavarogtak a fejembe miközben Emily mellkasátt néztem hogy hogyan emelkedik egyenletesen.Furcsa ez a lány nekem…túlságosan is.De megígértem hogy utánanézek ki ö. Mert talán többet is tartogat mint azt egyesek hinnék………"
~~~~Visszaemlékezés Vége~~
Emily szemszöge:
Halgattam ahogy Dimitrij beszélt,de ezzel eggyütt arra is rájöttem hogy lehet hogy a meséléséböl kihagyott pár részletet.Gondolom nem fontos.De azt még fell kell dolgoznom hogy vámpír is,tündér is vagyok.Miért mentett meg Dimitrij?Sam…vajon ö túlélte?Biztos,hiszen ö démon!Alex…vele mi van?Sebastian…Natalie.Ott ültem elöttem Dimitrijjel,a megmentömmel.
-Dimitrij,nekem kell egy kis friss levegö.Azután közöld hogy mit akarsz vagy hazamegyek.Mármint az otthonomba,New Yorkba.-szólaltam meg fáradt hangon.Majd felálltam és kifelé igyekeztem amikor vissza kiáltott:
-Várj,Emily!-kénytelen-kelletlen de hátrafordultam-Nem gondolkoztál el azon hogy Samék hova vittek volna ha nem következik be a baleset?
-Tudod Dimitrij,nagyobb gondom is volt ennél,mint például az ,hogy feldolgozzan hogy vámpír lettem,ezzel eggyütt-kiabáltam rá egy fanyar mosoly kíséretében-halott!-majd ezzel a lendülettel kicsörtettem az ajtón.Hova is indulok most?Jah,igen levegözni.Bakker!Én balfasz!Nem is lélegzem!Nah mindegy.A faszagyerekek tüdö nélkül is tudnak lélegezni.Egyik forduló a másik után.Végül,egy kanyarhoz érve egy kis asztalkán megpillantottam felejtésem fö luxuscikkét:egy 1l-es gin tonikot.Anyucinak ma jó kedve lesz!Megjegyzés magamnak:ne fáraszd le magad gondolatban!Jobb kezembe véve az instant smileyhoz vezetö utat indultam el eredeti célom felé.Jobbra-balra-bal-bal-bal-jobb.És ez így is ment egy ideig amíg egy nagy,fehér,kétszárnyú ajtóhoz nem értem.Megfogtam a kilincset majd kinyitottam résnyire.Kidugtam az orrom hogy höméröként funkcionáljon.Azonnal hideg levegö csapta meg az orrom.A nap már lefelé járt .Volt kb.olyan 5 óra. Ez kell most nekem!!Nemtörödve a ruhám jelenlegi kinézetével,barátocskámmal kiléptem a teraszra.Ott tölem jobbra egy kétszemélyes hintaszék állt.Bal oldalamon egy erkélynek kinézö valami,amin fekete rószák futottak végig.Futórózsa.Az egész terasz felett tetörész volt kialakítva.Nekem az egész bejött.Esett az esö,amit az ereszbe hulló csapadék még jobban megerösített.Leültem a hintaágy egyik végébe majd a másik ülöhelyre raktam a patáim.Ölembe vettem a piát amit találtam,majd felbontottam.Kissé megemeltem az üveget majd ezt motyogtam:
-Éljen vagy haljon én.Éljen az új letesztelésre váró májam,és az elcseszett életem.Hurrá!Sam,bazd,ha élsz küldd ide értem az I.T.-t!Vagy gyere el,és vigyél el a bahamákra!-kértem az akárkit becsukott szemmel hátha ez egy rossz álom.Kinyitottam a szemem majd egy jó nagyot lehúztam az üvegböl.Savanykás íze tökéletesen illett a hangulatomhoz.A májam már nem müködik,nem?Ha mükszik akkor azért kell igyak mert sík hülye vagyok.Ha nem mükszik akkor arra kell innom hogy zseni vagyok.Kicsit eltéröen,de minden út ugyanahhoz vezet.A gin tonikhoz.Sam meghalt-ittam egy kortyot.Anyuékat több mint egy hete nem láttam-ittam.A barátaimnak löttek-ittam.Az új életemet már most elszúrtam,bocsánat,már nincs életem-ittam.Félek,és ezért most minden egyes emlék miatt ráhúzok a piára.Mi lett belölem?És miért?Mindegy,a múlt elmúlt.Holnap délben hazamegyek.Úgy teszek mintha semmi nem történt volna ,majd élem tovább a szívverés nélküli életem.Semmi nincs rendben,de ilyenkor erre szoktak gondolni.Minden nincs rendben.Minden ren……nincs rendben.Hagyjuk.Talán ezek a pokolfajzatok csak a rémálmom része.Talán.Elnevettem magam hogy milyen naiv,kislányos gondolataim vannak.Már több mint az üveg felét bevedeltem.Szóval már elég jó kedvem volt.Néztem,ahogy az ereszen masírozó átlátszó vízcsepp egyre lejjebb halad ,majd lecsöppen.Milyen jó lenne láthatatlan lenni,és tudni hogy ami az eltelt egy hétben történt,meg sem történt.Láthatatlanként egész nap Sam formás fenekében és kockás mellizmaiban gyönyörködhetnék.De ha nem is lennék láthatatlan hanem csak egy tudatlan életem lenne mint amilyen eddig is volt szerintem még mindíg boldogabb lennék mint jelen pillanatban.Most talán akkor Carollal röhögnék vagy bámulnám a tepsi seggü fiucskákat.Már megint nevettem.Bebasztam,ez tuti.Nagyszerü.Leemeltem a lábaimat a hintaszékröl majd felálltam az imbolygó padlóra.Bementem az ajtón majd becsuktam magam mögött.Piával a kezemben, háttal, nekidöltem az ajtónak majd lecsúsztam.Elköltöztem.Lettek barátaim.Szerettem Samet.Mind meghaltak.Ennyi.Csak ez jutott eszembe abban a pillanatban.Éreztem hogy szemem megtelik könnyel majd a forró könnycseppek versenyeznek az arcomon.Fájt.Azonnal hazamegyek.De nem lehet!A szüleim azt hiszik hogy nem is élek.De csak elhajtanék a házunk elött hogy lássam minden oké?És aztán?Nyitok egy új lapot.Egy új életet.Minden más lesz.Minden. De hol kezdjem? Felálltam majd letöröltem a könnyeket a szememböl.Kezdjük az elején.Elindultam egyenesen elöre majd az egyik fordulónál letettem arra a kis asztalra a tonikot amin eredetileg is volt…csak akkor még tele volt.Végülis…úgyis kiszagolja Dimitrij hogy piáltam.Rosszabb mint az anyám komolyan!A labirintus végén bár nem találtam szivárványpónit,de azért legalább visszataláltam.Jah,je.Láttam már Dimitrij irodájának az elejét.Megint a székében ült,de most valamit írt egy papírra.Amint beléptem felpillantott, majd kérdöen felhúzta a szemöldökét.
-Dimitrij én…-kezdtem de nem hagyta hogy befejezzem-…Te ittál-szólalt meg egy sóhajjal kísérve.A fehér szeme szomorúan csillogott mintha csalódott volna bennem.
-Sajnálom hogy ittam.De van egy kérdésem.
-Hallgatlak.
-Dimitrij…anyukámék otthon tudják hogy élek?-hangom a sírás határán volt,de tudtam,nem sírhatok.
-Emily…-sóhajtott-anyukádék azt hiszik hogy eltüntél.De tudod a rendörség megtalálta az autótokat.Eltüntnek nyilvánítottak,de nem halottnak.
-Megszeretném nézni hogy élnek-e.Utána beszélhetünk.-már-már majdnem nekiálltam könyörögni.
-Erröl akartam veled beszélni…elmehetsz MESSZIRÖL megnézni hogy mi van velük,de utána van egy föhadiszállás ahol lakhatsz majd utána.Holnap mehetsz meglátogatni öket.
Már este 7 van ugyhogy még lefekvésig van egy kevés idöm.Mivel töltsem?
-Dimitrij…tudsz unózni?-rebegtettem imádnivalóan a szempilláimat.
-Ööö…persze hogy tudok, miért?
-És itt van is unód?-lehetséges hogy itt már kezdte kapisgálni a dolgot.
-Emily,csak nem szeretnél kártyázni?Mert ha esetleg igen…állok rendelkezésedre.
-Dimitrij uraság, köszönöm hogy megtisztel.-pukedliztem ügyetlenül.Majd leültem az asztala elötti székre ö meg elövette a kártyákat.
-És Emily,van már terved arról hogy mi leszel ha "felnött" leszel?-osztotta ki a kártyákat.
-Most?Nem tudom…amíg volt egy normális életem addig táncos,vagy színész akartam lenni.Van valami ötleted?
-Én teszek neked itt,és most,egy ajánlatot:miután elmentél megnézni a szüleidet azután jöhetsz a föhadiszállásunkra.Ott kapsz kaját,hálószobát,konyhát,fürdöszobát,és lesz egy vendégszobád is.Sportoltál valaha is valamit?
-Be kell vallanom hogy nem.-mondtam miközben letettem egy sárga kettest.
-Nem probléma.Akár részt is vehetsz néha a csapatom kiképzésében.Kemény,de nem megeröltetö.-aztán letett egy piros kettest.
-Dimitrij…ha szabad kérdeznem …miért is segítenél te nekem?-kérdeztem majd letettem egy piros hatost.
-Ennyivel tartozom,elvégre, adtam neked egy másik esélyt amit soha nem kértél.
-De…azért…köszönök mindent.De…hogyhogy nem hagytál kinyiffanni?Más nyugodtan elment volna mellettünk,amíg mi fulladozunk.
-Nem tom'…talán lelkiismeret?-kérdezte majd bedobta a +4 kártyáját.
-Aha…egy vámpírnak van egyáltalán olyan?
-Bizonyos vámpíroknak van olyan.Nekem is van.Nos elfogadod az ajánlatom?
-Elfogadom.-ledobtuk az asztalra a kártyákat,felálltunk,kezet ráztunk,majd visszaültünk az eredeti helyünkre.
-Milyen munkát szeretnél majd találni?-kérdezte és a kártyáit vizslatta.
-Nem tudom.De majd találok valami melót.-majd ránéztem az órára ami tizenegy órát mutatott.
-Ideje elmennem aludni.Tényleg ……köszönök mindent.-aztán az ideiglenes szobám felé vettem az irányt.Utoljára visszanéztem Dimitrijre ahogy a munkája fölé görnyed majd befeküdtem az ágyba ahol elnyomott az álom.
***
-Emily…ébredj!Ma mész a szüleidhez.-ébredtem a suttogó,de mégis parancsoló hangra.Vajon kihez tartozhat?Oldalra fordulva aludtam ahol a nap is az ablak üvegét "nyalogatta".Lassan nyitottam ki a szemeimet mert eleinte bántotta a beszürödö fény.A másik oldalamon súgta a fülembe az ismeretlen személy.Megfordultam majd a piros szemeibe néztem.
-Azta Dimitrij…nem gondoltam volna hogy suttogni is tudsz.-súgtam neki.
-Nem is,de nagy nehezen összejött.Na…készülödj,mert most mész a szüleidhez.
-Hány óra?-kérdeztem.
-Hajnali öt.
-Te jó ég Dimitrij! Minek kellett ilyen korán ébreszteni?-hangom visszatért eredeti mezzoszoprán formájába.
-Anyudék most alszanak,nem vehetnek észre.A sötétben úgyis kitünöen látsz.-felültem az ágyba majd kikászálódtam belöle.Odamentem a szekrényhez és kiválasztottam egy piros felsöt,fekete farmert,és egy piros magassarkút.
Dimitrij kiment a szobából addig ameddig felöltöztem és ameddig kentem a számra bordó színü rúzst.Utána visszamentem az irodájába.
-Hazatalálsz?-kérdezte amint ö is leült az asztala mögé.
-Azt sem tudom hogy hol vagyok!
-Hát akkor egyik lábad itt,a másik ott.-mondta ördögien vigyorogva miközben felállt az asztalától.Eddig nem is vettem észre hogy öltöny-nyakkendö kombinációt vett fel.Szent Isten!Vajon hány lány szívét törte össze a szexis vigyorával??Hány éves is……?Óóó………Kb.ezer lány simán lehetett.
-Ööö……-vettem gyorsabban a levegőt miközben közeledett-khm……sa…sajnálom de nem értem.
-Emily…-búgta mély hangon-most beszállunk a kocsimba és meglátogatjuk a mamit,meg a papit.
Mivel magassarkúban Dimitrij válláig értem ezért lábujjhegyre próbáltam állni és úgy súgni a fülébe hogy:
-Bár a szemem fehér, a fejem még nem szőke.…-az utolsó szónál éreztem hogy Dimitrij testén egy kisebb elektromos hullám ment végig.Pedig csak a meleg lehelletem csiklandozta a nyakát.Ezt teszem vele én?Szinte láttam ahogy az ésszerűség küzd benne a vágyakozás ellen.Óh…és volt szerencsém meglátni,ki győzött benne.Mert a következő pillanatban megfogta a derekam és felültetett az asztalra………
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése