7.A kockahas a gyógyír!

...-Emily,nézz már ide!-bizony,vagy úgy lehet már 5 perce hogy Sam szól,de én mint egy jó elmeháborodott, a gondolataimra koncentrálok.Most hogy magamhoz tértem talán nem ártana odafordulnom.Zseni egy agyam van!A vége az lett hogy odafordultam.Ő megszokott stílusát követve egy szál törölközőben volt,kb. 10 centi  volt az arcunk között.Mert ő egyenesen tengerkék szemével az enyémet bambulta.A szobában most már minden növény szó szerint táncolt!(légyszi ne úgy képzeljétek el hogy hibiszkuszok brékelnek a padlón,és kamillák csápolnak a parketten)Vagyis inkább ringatózott.Hát ilyen ha az ember tündér!De lehet hogy itt füvet termesztenek,és a hibiszkusz egy kicsit jobban összejött vele...
-Sam sok a megbeszélnivalónk!-motyogtam neki mire továbbra is egymás szemét néztük.Fantáziám beindult ugyhogy inkább alsó ajkam megharaptam.Most Samen volt a sor hogy megszólaljon:
-Kérlek,emily...a saját, és Sebastian gyerekkora érdekében ne csináld ezt többször mert leteperlek!-perverz vigyor ült ki az arcára.Ha egy hambi lenne...azt mondanám kaján vigyor.De hát ez a jól ismert Sam a "perverz" vigyora.Én kérdőn néztem szembe Sammel majd megszólaltam zavarodottságomban...
-Mit csináltam hogy ez a bünti?-tettem fel a számomra régóta fontolgatott kérdést.Annyira izgulok hogy attól félek a válasza elött befosok.Nem vicc...komolyan!!!Elkezdtem harapdálni a szám hogy inkább csináljak magamnak fájdalmat minthogy neki büdi élményeket rólam.
-Könyörgöm ne kínozz! Ne harapd a szád!És...aúuuu...megsértettél!!-ilyenkor kisfius érzelmeket színlelt.Majd csábos mosolyra húzva száját folytatta de már közelhajolva a fülembe suttogott
-De tudod a büntivel kapcsolatban...nem sokan panaszkodtak!-rajtam végigfutott a hideg képzeletem szüleményei miatt.Ekkor elmosolyodtam eltoltam magamtól majd rögtön karjaimmal a nyakát öleltem.Füléhez hajoltam úgy hogy testünk teljes egészében MINDEN ponton összeért.
-Mhhhh....nem panaszkodtak mi?-duruzsoltam számára izgatóan fülébe.-Meglátjuk!-miután ezt elmondtam elhajoltam de karjaim még min dig nyakánál pihentek.
-Piroska a farkassal akar lefeküdni?Ezt a történetet sem hallottam még!Ha gondolod leszek a szinészed a történetben.Úgy érzem tetszeni fog ez!-kacsintott mire én vállba boxoltam.Eltávolodtam tőle vagyis csak akartam mert a csuklómnál fogva visszarántott.
-Talán egyszer majd 1m-rel messzebb és kényelmesebb pózban látlak!-sajnos rájöttem hogy mi van 1m-re.Az ágy...az ő ágya!Mosoly ült ki az arcomra amire talán nem számított.Mert az én mosolyom most sunyi,ravasz,és kiszámíthatatlan.Ő háttal állt az ágynak és a tervem...ta da!!!Fejemben hálelújáztak az angyalok mesteri tervemre.Hirtelen ellöktem és az ágyra huppant mire felfoghatta volna mi a stájsz addigra kényelmesen rajta ültem csípőjén.Fejem ülve mellkasára hajtottam úgy néztem fel rá.
-Aucs...ha megerőszakolsz elég vicces felállásban leszünk ha azt nézzük hogy én fantáziáltam erről.Hmmm....-simogatta drámaian az állát.-Te a tettek embere vagy.Szivesen.Én is az vagyok.-váratlanul ért hogy fordított a felállásunkon.Nekem ez nem jött be ezért megint fordítottam csakhogy most ő is felült és fogta a lábam.Elkezdtem körözni a csípőmmel mert úgy bizony....ahogy gondoltátok...csak annyit mondhatok,már nem a derekán ülök.Segítek:kicsit alatta.Ő már nyögött a magába folytott érzésektől.Az arcára egy puszit nyomtam majd felálltam.
-1 pont nekem...hajrá Sam!!-mondtam, ezzel elkezdve ördögi játszmánkat.
-Tuh...dohd...a bosszú édes!
-Megnézzem a szemed...lehet hogy cukor ment bele!
Meg sem várva válaszát lesétáltam a nappaliba ahol Pirosszkát láttam még mindig boxerbe .Csak hogy  egy lány is pislogott felém piri mellett ülve.A lány neve...uhhh ne mondd meg....mmmm...Natalie.Háh de jó vagyok.Natalie kinézetre barna hajú, sárga szemű vidám lánynak tűnt.Általában csendes, senkivel nem kötekszik de ha valaki rosszat mond róla ami nem igaz, kitépi az illető haját.Bírom a csajt már hallásról is lerí róla hogy nem plasztik(a plasztikok olyan embernek nevezhető élőlények akiknek hatalmas nagy szilikon melle,szája van.Póthajuk szőke,az epres szájfényt és a 6l parfümöt kilóméterekre kiszagolja az ember.Hát még egy kopó!Innen ismerhető fel a plasztikok faja.Jó sok van belőlük..nem védettek...megtépni ér őket!)
Kizökkenve gondolatmenetemből rájöttem hogy a kanapén ülök magam elé bámulva.
-Szia Natalie!-mondtam kedvesen őszinte mosollyal.
-Szia emily!
-Pirosszka,ti jártok?-kérdeztem szemöldök huzogatásom közepette.
-Igen mi együtt vagyunk.Ti mit csináltatok fent?-kérdezte pirosszka mindentudó arccal.Elpirultam az emlékeim áradata miatt.Gondolkoztam két percig hogy mit válaszoljak.Majd nagy nehezen megszólaltam:
-Mondtam Samnek hogy sok megbeszélnivalónk van még.-mondtam lesütött szemmel.
-Hát jó,mire vagy kiváncsi?-kérdezősködött pirosszka.
-Hogy igaz-e minden amit nekem mondtatok.-válaszoltam észre sem véve Natalie jelenlétét.Nem tudom hogy ő ember vagy sem de ez most totál nem érdekelt,csak az igazság.
-Hát jó!Igen minden igaz...én varázsló,Sebastian angyal,Sam démon,te tündér vagy.El kell mondanom hogy van pár múló(ember)aki szerint a létezésünk veszélyt jelenthet a világra.Nekünk el kell bújnunk az emberek elől.Egyébként,...emily!Nem volt valami ami életed során emlékezetes élmény volt, mostanában?-háááátttt.....5 teljes percig tartott amíg feldolgoztam a hallottakat.Múlók...emberek...én már nem vagyok ember...csak voltam...
-Nem tudok róla-válaszoltam szárazon.Tényleg nem volt velem semmi horrorisztikusra emlékeztető.Volt egy öcsém aki születése elött meghalt.Borzalmas ídők voltak azok a családomnál.Szomjas vagyok ugyhogy asszem érezhetem otthon is magam.Kisétáltam a nappaliból egyenesen a konyhába.Kinyitottam a hűtőt ahol szemeim rögtön a Kubun akadtak meg.Kicsi üveg amibe répalé és annyi szinezék amennyit nem szégyellnek.Pohár után keresgéltem de nem sok sikerrel.Ekkor egy árnyék suhant mögém,de felismerni nem tudtam.
-Nem tudod hol vaaaaannnn....-folytatni nem tudtam mert egy kloroformos rongyot szorítottak a szám és az orrom közé.Nem akartam lélegezni,vergődtem a nagy testű ember karjai között.Ekkor megszólalt:
-Nyugi cica...jobb lesz csak vegyél levegőt,ígérem nem esik semmilyen bajod.-hangjából Samre ismertem rá.Tüdőm levegőért esedezett...megadtam neki...megadtam magam az álmok bódító világának...rogyva dőltem támadóm karjaiba,majd elnyomott az álom....
                           ~ ****~
Már nem az álmok világában jártam,szemem igyekeztem lassan kinyitni de egyenlőre csak pacákat láttam.Nem tudom mennyi ideig lehettem kiütve de már a nap októberhez képest kicsit hidegebb,és sötétebb.Kardigán volt rajtam ezért nem fázhatok annyira.A hangokat olyan mintha távolról hallanám,de bizos voltam benne hogy elrablóim a közelembe vannak.Eltelt bő 10 perc mire az élet legkisebb pixeljét is világosan láttam.Egy autóban ültem,fejem egy ember ölébe döntve.Lassan felültem a kényelmetlen pozícióbol mire a mellettem ülő felkiáltott:
-Seb!Alex!Nataliel!Felébredt!-mondta Sam fényes vigyor kíséretében.Ahogy láttam egy elöl kettes,hátul kettes elrendezésű kocsiba ültem.Mellettem Sam,a vezető Alex,és piri ült az anyós ülésen,ölébe Nataliellel.Nem értettem miért raboltak el...az egész számomra felfoghatatlan.Tele vagyok kérdésekkel.
-Mi folyik itt?-kérdeztem az álmosság kicsi szikáráját is kitörölve elmémböl.Durranást hallottam egészen közelről de az egészet betudtam a képzelgéseimnek.Az elsőt követi még egy...aztán a többi.A kocsi imbolyogni kezdett,végül leállt.
-Mi a jó....!A francba!Figyeljetek ezek a múlók lesznek!Sam te  vidd ki emilyt.Seb te Nataliet!Fedezem a hátsótok!!!-ezt Alex mondta.Aztán egy fegyverrel a kezében kiszállt a kocsiból.Sam engem tuszkolt ki a kocsiból majd menyasszonyi stílusban elvitt egy pár méterre lévő fa mögé.Most láttam csak hogy egy erdőben vagyunk amit a főút szel ketté.Ezen az úton mentünk idáig autóval.Natalie és piri az út másik oldalán lévő fasor közül választotta ki a tetszetőset.Alex a kocsi mögött guggolt fegyverrel a kezében.Az autó elött kb.20 méterre két terepjáró állt.Az emberek lehettek vagy tizenöten.
-Add fel mert szarrá lövünk!-kiáltotta az egyik múló.Alex hófehér szárnyait kibontva az ég felé suhant.Az emberi szemnek ez a sebesség túl gyors ahhoz hogy lássa éppen hol van.Alex latinul(a halottak nyelve)mondta hogy tárjuk ki a szárnyunk.Én is és Sam is így tettünk,piri varázslattal repülésre bírta magát és Nataliet.Ők már a levegőt hasították és hamar Alex mellé szálltak.Sam megfogta a kezem és pár másodpercig fekete tollakból álló szárnya az én áttetsző fehér szárnyam érintette.Ügyetlenül, de sikerült felszállnunk.Mikor utunk felénél tartottunk lövéseket hallottam.Előttünk ment el a golyó.Hál'istennek a múlók balfaszok a lövéssel kapcsolatban.Sam a kezemet fogta,így repültünk a többiekhez.
-A terv a következő:elmegyünk repülve egy hotelba ott megszállunk majd kocsival folytatjuk az utat!-adta ki a parancsot Sam...