7.A kockahas a gyógyír!

...-Emily,nézz már ide!-bizony,vagy úgy lehet már 5 perce hogy Sam szól,de én mint egy jó elmeháborodott, a gondolataimra koncentrálok.Most hogy magamhoz tértem talán nem ártana odafordulnom.Zseni egy agyam van!A vége az lett hogy odafordultam.Ő megszokott stílusát követve egy szál törölközőben volt,kb. 10 centi  volt az arcunk között.Mert ő egyenesen tengerkék szemével az enyémet bambulta.A szobában most már minden növény szó szerint táncolt!(légyszi ne úgy képzeljétek el hogy hibiszkuszok brékelnek a padlón,és kamillák csápolnak a parketten)Vagyis inkább ringatózott.Hát ilyen ha az ember tündér!De lehet hogy itt füvet termesztenek,és a hibiszkusz egy kicsit jobban összejött vele...
-Sam sok a megbeszélnivalónk!-motyogtam neki mire továbbra is egymás szemét néztük.Fantáziám beindult ugyhogy inkább alsó ajkam megharaptam.Most Samen volt a sor hogy megszólaljon:
-Kérlek,emily...a saját, és Sebastian gyerekkora érdekében ne csináld ezt többször mert leteperlek!-perverz vigyor ült ki az arcára.Ha egy hambi lenne...azt mondanám kaján vigyor.De hát ez a jól ismert Sam a "perverz" vigyora.Én kérdőn néztem szembe Sammel majd megszólaltam zavarodottságomban...
-Mit csináltam hogy ez a bünti?-tettem fel a számomra régóta fontolgatott kérdést.Annyira izgulok hogy attól félek a válasza elött befosok.Nem vicc...komolyan!!!Elkezdtem harapdálni a szám hogy inkább csináljak magamnak fájdalmat minthogy neki büdi élményeket rólam.
-Könyörgöm ne kínozz! Ne harapd a szád!És...aúuuu...megsértettél!!-ilyenkor kisfius érzelmeket színlelt.Majd csábos mosolyra húzva száját folytatta de már közelhajolva a fülembe suttogott
-De tudod a büntivel kapcsolatban...nem sokan panaszkodtak!-rajtam végigfutott a hideg képzeletem szüleményei miatt.Ekkor elmosolyodtam eltoltam magamtól majd rögtön karjaimmal a nyakát öleltem.Füléhez hajoltam úgy hogy testünk teljes egészében MINDEN ponton összeért.
-Mhhhh....nem panaszkodtak mi?-duruzsoltam számára izgatóan fülébe.-Meglátjuk!-miután ezt elmondtam elhajoltam de karjaim még min dig nyakánál pihentek.
-Piroska a farkassal akar lefeküdni?Ezt a történetet sem hallottam még!Ha gondolod leszek a szinészed a történetben.Úgy érzem tetszeni fog ez!-kacsintott mire én vállba boxoltam.Eltávolodtam tőle vagyis csak akartam mert a csuklómnál fogva visszarántott.
-Talán egyszer majd 1m-rel messzebb és kényelmesebb pózban látlak!-sajnos rájöttem hogy mi van 1m-re.Az ágy...az ő ágya!Mosoly ült ki az arcomra amire talán nem számított.Mert az én mosolyom most sunyi,ravasz,és kiszámíthatatlan.Ő háttal állt az ágynak és a tervem...ta da!!!Fejemben hálelújáztak az angyalok mesteri tervemre.Hirtelen ellöktem és az ágyra huppant mire felfoghatta volna mi a stájsz addigra kényelmesen rajta ültem csípőjén.Fejem ülve mellkasára hajtottam úgy néztem fel rá.
-Aucs...ha megerőszakolsz elég vicces felállásban leszünk ha azt nézzük hogy én fantáziáltam erről.Hmmm....-simogatta drámaian az állát.-Te a tettek embere vagy.Szivesen.Én is az vagyok.-váratlanul ért hogy fordított a felállásunkon.Nekem ez nem jött be ezért megint fordítottam csakhogy most ő is felült és fogta a lábam.Elkezdtem körözni a csípőmmel mert úgy bizony....ahogy gondoltátok...csak annyit mondhatok,már nem a derekán ülök.Segítek:kicsit alatta.Ő már nyögött a magába folytott érzésektől.Az arcára egy puszit nyomtam majd felálltam.
-1 pont nekem...hajrá Sam!!-mondtam, ezzel elkezdve ördögi játszmánkat.
-Tuh...dohd...a bosszú édes!
-Megnézzem a szemed...lehet hogy cukor ment bele!
Meg sem várva válaszát lesétáltam a nappaliba ahol Pirosszkát láttam még mindig boxerbe .Csak hogy  egy lány is pislogott felém piri mellett ülve.A lány neve...uhhh ne mondd meg....mmmm...Natalie.Háh de jó vagyok.Natalie kinézetre barna hajú, sárga szemű vidám lánynak tűnt.Általában csendes, senkivel nem kötekszik de ha valaki rosszat mond róla ami nem igaz, kitépi az illető haját.Bírom a csajt már hallásról is lerí róla hogy nem plasztik(a plasztikok olyan embernek nevezhető élőlények akiknek hatalmas nagy szilikon melle,szája van.Póthajuk szőke,az epres szájfényt és a 6l parfümöt kilóméterekre kiszagolja az ember.Hát még egy kopó!Innen ismerhető fel a plasztikok faja.Jó sok van belőlük..nem védettek...megtépni ér őket!)
Kizökkenve gondolatmenetemből rájöttem hogy a kanapén ülök magam elé bámulva.
-Szia Natalie!-mondtam kedvesen őszinte mosollyal.
-Szia emily!
-Pirosszka,ti jártok?-kérdeztem szemöldök huzogatásom közepette.
-Igen mi együtt vagyunk.Ti mit csináltatok fent?-kérdezte pirosszka mindentudó arccal.Elpirultam az emlékeim áradata miatt.Gondolkoztam két percig hogy mit válaszoljak.Majd nagy nehezen megszólaltam:
-Mondtam Samnek hogy sok megbeszélnivalónk van még.-mondtam lesütött szemmel.
-Hát jó,mire vagy kiváncsi?-kérdezősködött pirosszka.
-Hogy igaz-e minden amit nekem mondtatok.-válaszoltam észre sem véve Natalie jelenlétét.Nem tudom hogy ő ember vagy sem de ez most totál nem érdekelt,csak az igazság.
-Hát jó!Igen minden igaz...én varázsló,Sebastian angyal,Sam démon,te tündér vagy.El kell mondanom hogy van pár múló(ember)aki szerint a létezésünk veszélyt jelenthet a világra.Nekünk el kell bújnunk az emberek elől.Egyébként,...emily!Nem volt valami ami életed során emlékezetes élmény volt, mostanában?-háááátttt.....5 teljes percig tartott amíg feldolgoztam a hallottakat.Múlók...emberek...én már nem vagyok ember...csak voltam...
-Nem tudok róla-válaszoltam szárazon.Tényleg nem volt velem semmi horrorisztikusra emlékeztető.Volt egy öcsém aki születése elött meghalt.Borzalmas ídők voltak azok a családomnál.Szomjas vagyok ugyhogy asszem érezhetem otthon is magam.Kisétáltam a nappaliból egyenesen a konyhába.Kinyitottam a hűtőt ahol szemeim rögtön a Kubun akadtak meg.Kicsi üveg amibe répalé és annyi szinezék amennyit nem szégyellnek.Pohár után keresgéltem de nem sok sikerrel.Ekkor egy árnyék suhant mögém,de felismerni nem tudtam.
-Nem tudod hol vaaaaannnn....-folytatni nem tudtam mert egy kloroformos rongyot szorítottak a szám és az orrom közé.Nem akartam lélegezni,vergődtem a nagy testű ember karjai között.Ekkor megszólalt:
-Nyugi cica...jobb lesz csak vegyél levegőt,ígérem nem esik semmilyen bajod.-hangjából Samre ismertem rá.Tüdőm levegőért esedezett...megadtam neki...megadtam magam az álmok bódító világának...rogyva dőltem támadóm karjaiba,majd elnyomott az álom....
                           ~ ****~
Már nem az álmok világában jártam,szemem igyekeztem lassan kinyitni de egyenlőre csak pacákat láttam.Nem tudom mennyi ideig lehettem kiütve de már a nap októberhez képest kicsit hidegebb,és sötétebb.Kardigán volt rajtam ezért nem fázhatok annyira.A hangokat olyan mintha távolról hallanám,de bizos voltam benne hogy elrablóim a közelembe vannak.Eltelt bő 10 perc mire az élet legkisebb pixeljét is világosan láttam.Egy autóban ültem,fejem egy ember ölébe döntve.Lassan felültem a kényelmetlen pozícióbol mire a mellettem ülő felkiáltott:
-Seb!Alex!Nataliel!Felébredt!-mondta Sam fényes vigyor kíséretében.Ahogy láttam egy elöl kettes,hátul kettes elrendezésű kocsiba ültem.Mellettem Sam,a vezető Alex,és piri ült az anyós ülésen,ölébe Nataliellel.Nem értettem miért raboltak el...az egész számomra felfoghatatlan.Tele vagyok kérdésekkel.
-Mi folyik itt?-kérdeztem az álmosság kicsi szikáráját is kitörölve elmémböl.Durranást hallottam egészen közelről de az egészet betudtam a képzelgéseimnek.Az elsőt követi még egy...aztán a többi.A kocsi imbolyogni kezdett,végül leállt.
-Mi a jó....!A francba!Figyeljetek ezek a múlók lesznek!Sam te  vidd ki emilyt.Seb te Nataliet!Fedezem a hátsótok!!!-ezt Alex mondta.Aztán egy fegyverrel a kezében kiszállt a kocsiból.Sam engem tuszkolt ki a kocsiból majd menyasszonyi stílusban elvitt egy pár méterre lévő fa mögé.Most láttam csak hogy egy erdőben vagyunk amit a főút szel ketté.Ezen az úton mentünk idáig autóval.Natalie és piri az út másik oldalán lévő fasor közül választotta ki a tetszetőset.Alex a kocsi mögött guggolt fegyverrel a kezében.Az autó elött kb.20 méterre két terepjáró állt.Az emberek lehettek vagy tizenöten.
-Add fel mert szarrá lövünk!-kiáltotta az egyik múló.Alex hófehér szárnyait kibontva az ég felé suhant.Az emberi szemnek ez a sebesség túl gyors ahhoz hogy lássa éppen hol van.Alex latinul(a halottak nyelve)mondta hogy tárjuk ki a szárnyunk.Én is és Sam is így tettünk,piri varázslattal repülésre bírta magát és Nataliet.Ők már a levegőt hasították és hamar Alex mellé szálltak.Sam megfogta a kezem és pár másodpercig fekete tollakból álló szárnya az én áttetsző fehér szárnyam érintette.Ügyetlenül, de sikerült felszállnunk.Mikor utunk felénél tartottunk lövéseket hallottam.Előttünk ment el a golyó.Hál'istennek a múlók balfaszok a lövéssel kapcsolatban.Sam a kezemet fogta,így repültünk a többiekhez.
-A terv a következő:elmegyünk repülve egy hotelba ott megszállunk majd kocsival folytatjuk az utat!-adta ki a parancsot Sam...

6."Az erő vel...."hol hagytam!?!

Hátranéztem...fejemmel együtt testem is a csodálkozó arcok elöl fordult el.Szemem most a konyhát viszlatja...ami az én szemszögemből annyi hogy bambulom a hűtőt.

-Ahj basszameg!-kiáltok fel-Kell vennem jedi kardot!-mondom nyugodtabban mire mindenki rám néz.

-Nehogy zavartasd magad emily...de tudod a szárnyad szerintem egy kissé érdekesebb mint a ...JEDI KARD??!-kérdezi félénken Alex.

-Miért te hogy mondod másként hogy kolbász?-nézek rá majd hátra...és látom már min csodálkoznak...a szárnyam mint egy ragyogó...papírfecni?Na jó költőibben:mint egy tixóval betekert csillogó, saját fényt árasztó madárszárny.Csingiling jut róla eszembe.

-Háát... tudod emily van itt kolbász!-húzza európa díjas perverz mosolyra száját.A mi pirosszkánk...

-Fúh!-mondom neki mire ölébe huppanok majd beleboxolok a vállába.De csak rám mosolyog megfogja a kezem és derekamra rakja az övével eggyütt.Elkezdek ficánkolni mert a hely nem a legkényelmesebb.Leállok a "partonszenvedő hal"szerepből mikor kényelmes lessz.Ekkor érzek meg egy...nemtommit és remélem hogy csak szereti a kajáját a gatyájában hurcibászni...

-Ugye ez csak a müzli szeleted!-kérdezem elgondolkodva kérdésemen ,hogy komolyan gondolom-e.

-Hááát...ha te ezt így hívod!-mutat az ujjával tökére.

-Nem kéne véletlenül mennünk?-mondom lehajtott fejjel elvörösödve.Olyan szar ha az ember egy zombi fehérségével ér fel!És a csábos vörös hajzuhatagom még fehérít rajta!!!

-Szerintem is ideje!Sebastian légyszike, lennél olyan szives visszarugdosni  a fenekünket a valóságba?-kérdezi pilláit rebegtetve Alex.Piri sóhajt eggyet majd felkap az ölébe.Elkotyog pár latin vagy héber varázslatot és 4 másodperc alatt már nem ott vagyok ahol voltam.Álmodok, ebben biztos vagyok.De ha piri egy istenverte csingiling filmbe száműzött akkor holnap a seggecskéje randira megy

a lábammal!!!De most nem akarok álmodni...és nem is fogok.Ekkor hirtelen kipatannak a szemeim és a szobámmal találom szembe magam.Ez tuti hogy az én szobám mert olyan...énes.Most jöttem rá hogy francia bugyiba és hálóingbe vagyok.Aztabakker!És én így merészkedtem piri ölébe ülni!Így már mindent értek...a kis sunyi!!!És amit nem ártana ha feldolgoznék:én tündér vagyok,Alex angyal,piri...boszi?!És maradt a rohadt helye Sam...aki démon?!Ezt még visszakapják!Tuti valami cuccot nyomattak az innivalómba!De ha nem is ittam?!Vagy lehet hogy elmentek nálam otthonról?Lehet, eddig is szelepesnek tartottak:ha osztálykiránduláson egy várba mentünk nekem a cellák tetszettek a legjobban,ha plázába mentem a barátaimmal nekem a fekete+piros párosítás jobban bejött,míg mindenki a rózsaszín cuccokért ölt volna,és ha a strandon sorra belökték a fiúk a lányokat a medencébe közben persze a barátnőim sikonyáltak és szitkozódtak,addig én "támadómat" röhögve küldtem a mélybe.De ezt az elméletem gyorsan elfelejtem mert rám tör az éhség.Akkor vadásszunk a hűtőben!!Ezzel a gondolattal caplattam lefelé lépcsőnkön mikor lent megláttam az órát,kettő óra!!De rájöttem hogy szombat van ugyhogy az a köcsög óra megcseszheti magát!Mikor elhaladtam az óra mellett lenézően ránéztem majd csak vigyorogtam.Beértem a konyhába ahol kinyitottam a hűtőt.És mit láttam?!Anya sutyiba csinált spagettit.Benyúlok a hűtőbe majd kiveszem a tésztát,a hús részét,és a trapista sajtot.Én és a sajtom elválaszthatatlan jó barátok vagyunk.Erre a gondolatra magamhoz ölelem sajt cimbim.Felnyitom a tészta tetejét...és beleszűrom villám.Csak hogy a tésztát a szó szoros értelmében egészben szedem ki...megfagyott!Rohadtul de megfagyott!Csak örök rertély számomra hogy 30 fokban hogy képes megfagyni...anya....azt a húó...anya meghibbant!Beállt nála valami...34 évesen megy el az esze !?!

Majd inkább a szendvicsnél döntöttem.Majd felvettem egy combközépig érő farmer szoknyát, hozzá társítva egy spagetti pántos neonzöld felsőt.Hajamat kiengedtem így derekamig érő göndör vörös hajam lógott kuszálódva.Elhatároztam magam hogy átmegyek Alexhez.Elindultam majd házuk elött megtorpantam.Kopogtam mire egy kócos haju pirosszka állt elöttem.Egy szàl boxerben flangált a drága.Nem zavartatom magam rögtön a lényegre térek:

-Ti szépművészeti cserépedények!-rontok be dühösen az ajtón mire az összes növény egyszerre lombozódik le körülöttem.Feljebb futok a lépcsőjükön majd találomra bekopogok egy ajtóhoz.Szemét törölgető dögös srác áll előttem.Berontok mellette nemtörődve ki az majd lehuppanok az ágyra.Még csak most veszek észre egy nagy bakit...: törölközőben áll előttem.

-Szia neked is emily.Hogy van a jedi kardod?Ha gondolod átöltözhetek.-veti fel az ötletet.

-Jah nyugi Sam jók a kockáid így is!-mondom neki átlag hanggal.Tényleg rohadt jól néz ki!A kockás has,elég látható V vonal...uhh..tuti rendesen vörösödök miközben bambulom adonisz adonjait...majd ajkamba harapva tekintek az ellenkező irányba...

5.Átlagos...mi az!?

...-Mi vagy te??-kèrdeztem vinnyogó hangon.

-Olyan vagyok mint egy angyal,de sose leszek az.Èn egy dèmon vagyok!-miután elmondta ezt leült mellèm a lèpcsőnkre.

-Ha ti ezek a lènyek vagytok akkor èn mi  vagyok?!Carol tud róla?-csattantam föl.

-Carol nem tud semmit!Hogy te mi vagy....-kèt kezèbe fogta az arcom amin egy kicsitnagyon meglepődve, de beletörődtem.

-Tündèr....,tündèr vagy.Menjünk be, el kell mondanunk a többieknek.-mire elmondta felálltam ,ès rá vártam hogy elinduljon.Válaszul összezárta a szárnyát ès elindult.De èn meggondoltam magam,álltam ès rá nèztem.

-Mi az?-kèrdezi a szemembe nèzve.

-Most fèlnem kène tőled?-kèrdeztem de mire kettőt pislogtam ott állt a hátam mögött.

-Ha neked úgy tetszik...tündèrke.-megfordultam ès fel kellett rá nèznem mert olyan magas volt!Megfogta a kezem ès bevezetett a nappaliba.

-Cicus tudod már hogy mi vagy?-kèrdezte piri rám bámulva .

-Aham...csodakobold vagyok a hèt holdas pagonyból!

-Emily tündèr!-jelenti ki helyettem Sam.Ezután leültem Sebastian ölèbe aki átkulcsolta kezèvel a derekam.Sam állva nèzett maga elè.

-Mit jelent az hogy tündèr vagyok?

-Kèpes vagy különleges dolgokra.-mondja válaszul Alex.

-Vannak szárnyaim?

-Termèszetesen igen.

-Termèszetesen?Nem azèrt de ez minden csak nem termèszetes!

-Emily tèged a tesóm Emma fog megtanítani a kèpessègeid használására.-mondja Alex.

-Ő is tündèr?-kèrdezem mosolyra húzva a számat.

-Bizony, nagy mázli hogy nem èn kaptam csaj szárnyakat.

-Alex szerimtem már mehetünk elvègre elmondtunk mindent amit cicának is tudnia kell.

-Figyu,akkor most èn vègig direkt,de aludtam?

-Mondhatjuk úgy is!Na szóval emily...-kezdi Alex-hozd láthatóvá a szárnyad!

-Szórakozol ugye?Azt sem tudtam eddighogy mi vagyok!Akkor segíts legalább hogy hogy kell!

-Rendben állj fel!Azután gondold azt ahogy a szárnyad lassan kiengeded.Lásd magad elött ezt a kèpet.Èrezd ahogy a szárnyad a helyèn van.-megcsináltam...felálltam vègiggondoltam,mindent,kinyitottam a szemem ès 3 csodálkozó szemet pillantottam meg, hátranèztem...

4. Sam avagy a majom a buliból

...éreztem hogy ez nem valami flancos csók lesz mint ahogy a filmekben most lenne...és végül a fülembe súgta...
-Be kell hogy mutassalak a többieknek!De legfőképp Samnek!-ekkor elhajolt és egy gyerekes vigyort villantott!
-Kösz pirosszka de valamennyire volt már hozzá szerencsém!-de ekkor megfogta a kezem amitől cékla vörös lettem és lesütöttem a szemem.Amikor kinyitottam a szemem, ott állt előttem Sam!
-Sam bemutatom Emily Marshallt,de nekem csak cicus!
-Szia vöröske!Remélem jól szórakozol!-majd rám kacsintott azután pirire.
-Képzeld bűvészkedést tanultam!-mondtam lelkesen majd folytattam...-Onnan tudom hogy varázsoljam el magam!És már el is húztam a kínos szituból.Akkor az eggyik asztalnál Alexxal futottam össze.
-Szia emily!Mindenhol kerestelek,bár gondoltam hogy Sebastian elrángatott a remek barátai közé!De jobb napokon "csak" a majom barátjának mutat be ,vagyis Samnek.-elmosolyodok majd leülök mellé...
-Nem tudom hogy bírod ki pirit!Na meg a barátait!Carol nincs itt?
-Nem hiszem...itt még nem láttam.Jössz táncolni?
-Aham-aztán megfogta a kezem és felhúzott a székemről.Most itt állok a táncparketten egy irtó helyes fiúval szembe...ha ezt nekem 2 héttel ezelött jósolná valaki azt kiröhögném és visszakövetelném a pénzem!A tánc végére egészen elfáradtam és mondtam Alexnek hogy elmegyek haza,erre bazi udvariasan azt mondta hogy elkísér.De a vége az lett hogy egyedül botorkáltam hazafelé.Amint épségben egyenlőre még kevésbé leordítva hazaértem felmentem a szobámba és lefeküdtem az ágyamra és gondolkoztam:Alex helyes,Sam...fú hagyjuk,és piri csak barát(irtódögös fiúbarát).De gondolkodásom ideje alatt eltelt 5 perc.A tinilányidő letelt!Majd felemeltem a sejhajom ès elhúztam fürödni.Lefürödtem,fogatmostam,aztán becsusszantam a párnatengerem közè amit a hètköznapi emberek ágynak neveznek.Álmodtam...az  ágyamban feküdtem.Odalopóztam az ajtóhoz és kinyitottam...ott állt előttem Sam!

-Mond hogy ez csak egy kicseszett álom!

-Szia vöröske!Nem pont álom csak olyan.Nem véletlenül kerültem ide a többiekkel.De te miattunk jöttèl ide.

-Ttöbbiekkel?!Most akkor csillámpónin fogunk lovagolni?!

-Hááát ha az minden álmod...-ès kiröhögött!-Lent jobban el tudjuk magyarázni.Gyere!!-amikor ezt mondta már elindult a lèpcsőn ès èn követtem kacsamamát.Lent a nappalit láttam.Leültem a fotelba mire a konyhából piri ès Alex sètált be.

-Kössz Sam!Szia emily!Nyugi mindent megmagyarázunk!-majd leült a kanapèra.Piri odajött mellèm ès én felálltam.

-Most hova üljek?-mondtam durcisan mire piri az ölèbe ültetett.

-Na tálaljatok ki!-mondtam vigyorogva.

-Nos emily...nem vagyunk hètköznapi emberek hanem az embereknèl nagyobb kèpessègű lènyek vagyunk.Èn angyal vagyok...Sebastian varázsló,ès Sam...te elmondod vagy èn mondjam?

-Kössz Alex de ezt majd èn megoldom!

-Figyu-kezdem szkeptikuskènt-mikor jön a szivárványpóni lovaglás?Ti tuti hogy szívtatok valami jó cuccot.Ez csak egy álom ès holnap fogalmunk sem lesz az egèszről!!

-Cica nyugi!Tudom hogy sokkol de engedd meg hogy megmutassam nem hazudunk, ès hogy nem drogozunk!-teszi hozzá tejbetökkènt.

-Tudjátok mit most megyek levegőzni mert ez durva!-mondom ès felállok majd 

kisètálok az ajtónkon.Mi van ha igaz?Mièrt nekem mondják ezt?Mièrt nincs itt egy lány sem rajtam kívül?Hogy kerültem ide?Mièrt,mièrt,mièrt....túl sok de válasz....

-Itt vagyok válasznak!-èszre sem vettem  de előttem állt Sam -Hallom a gondolataidat ès tudok rá válaszolni...az összesre.Ès igen igaz az egèsz,azèrt neked mondjuk mert van egy olyan èrzèkem hogy èrzem ha különleges lèny vagy.Nálad úgy èrzem hasonló vagy mint mi.Azèrt nincs egy lány sem rajtad kívül mert senki más nem tud róla.Úgy kerültèl ide hogy belopóztunk az álmodba.Remèlem tisztáztuk a kèrdèseket.

-Várjunk csak!-gondolkozok hangosan-Te hallod a gondo....-itt muszály volt elhalgatnom mert közbevágott.

-Úgy bizony!-vigyorog rám.

-Ès akkor te mi vagy?-nèzek mèlyen a szemèbe.

-Biztos tudni szeretnèd?

-Bármi is vagy, igen.-mèg a szemembe nèz aztán feláll hátatfordít majd márcsak a szárnyait nèzem....fekete....

3."Szia vöri,jó a buli?"

-Ööö...persze jó ott leszek,kössz a meghívást!Mikor talizunk és hol?-mondtam kicsi meglepődéssel a hangomban...-Átjöhetnél hozzánk megadom a címem és legyen mondjuk este hat óra,és itt van a számom...-majd mondata végén átnyújtott egy darab papírt amire a száma és a címe is rá volt írva,kedvesen mosolygott mire én lehajtott fejjel viszonoztam.Majd újból elolvastam a címet és meghökkentem...ez a cím a miénk mellett volt.-Nem tudtam hogy szomszédok

"Hú de helyes!"Alex

vagyunk...de örülök neki!-Jah tényleg!Biztos véletlen szóval...legalább tudod merre kell menni!Ha valami van csak hívj!-mondta Alex majd sarkonfordulva elment.Ah de hejes!Majd láttam hogy négy óra és gyorsan hazarohantam.Hajat mostam otthon aztán felvettem egy szép egyberészes zöld szoknyát ami a combom közepéig ért majd felvettem hozzá egy barna övet.Hajam göndör lett de így még tetszett is.Végül egy zöld hajpántot tettem a hajamba.Kihúztam a szemem szemhéjtussal majd eltüntettem a táskákat a szemem alól.Mindent beledobtam egy táskába és lerohantam:-Szia anya!Viszlát

Sebastian (pirosszka)

anya!Jövök tíz körül!-kirohantam majd mentem a szomszédba.Ott bekopogtam és egy fiú nyitott ajtót...-Szia!Biztos te lehetsz Emily,én Dale vagyok,a fiúk hátul vannak!-Köszi a segítséget!-Majd befutottam a házba és ott volt ary Sebastian és hejes Alex...-Szio emily!-majd Sebastian felugrott és...egy puszit kaptam tőle az arcomra,mire elmosolyodtam és a karommal átöleltem a nyakát és viszonoztam.-Sziasztok!Amm...indulunk?!-Nyugi emily...mind ketten motorral megyünk...te kivel mész?-kérdezte lehejtott fejjel Alex.-Én Sebastiannal megyek.-mondtam mire Sebastian az ölébe húzott.-Seb!Nyugi!-szólt rá rosszalló szemmel nézve.-Főnök nincs semmi baj!Legyen a neved emily helyett cicus.-Mért cicus?-kérdeztem sértődötten...-Mert olyan vagy mint egy veszélyes puma!Na de cicus most már induljunk!-majd ahelyett hogy lerakott volna tovább hordozott mint ahogy a menyasszonyt szokták!-Jesszusom!Te pedig pirosszka leszel!Mert vörös a hajad!-mondtam nevetve majd feltett a motorra én pedig hátulról átöleltem.Mikor   megérkeztünk leszálltam a motorról és sietve mentem az ajtó felé.-Hova rohansz cicus?-majd mire elmondtam volna hátulról átölelte a derekamat.-Most már sehova.-Na gyere cicus!Erre van a bejárat!-majd bevonszolt,és mire észbekaptam azt vettem észre hogy Sammel beszél pirosszka.-Cicus jössz   táncolni?-Aham...-és már lassúztunk is ...aztán piri közelebbhajolt...

2.Kicsit késve...de beérve!

Mikor sikerült beérnem pontosan

olyan volt mint elképzeltem.Az emberek közötti nagy sodródásba,hirtelen egy erős kar húzott maga felé...mire sikerült kivennem hogy hogy néz ki,akkor láttam hogy egy szőke barna szemű lány áll előttem.Szőke haját összefogva hordta,arca vékony V alakú volt.-Szia!Remélem nem ijesztettelek meg nagyon!Az én nevem

"Szívdöglesztő" Sam

Carol!Gondolom te vagy az új lány Franciából!Körbevezesselek?-mondta széles mosollyal az arcán.-Hát azt megköszönném!Ja és az én nevem Emily.-Majd elkezdtünk sétálni és végül egy ebédlőben találtam magam.-Nézd ott vannak a "menők",velük jobb ha nem barátkozol mert ők nem valami barátságosak...ott van Live ő a főgóréjuk.A leggonosszabb mind közül!Ott van Sam a leghelyesebb!-És abban a percben Samre néztem.Fekete haja összekócolódott volt mégis így volt a legjobb.Kék szeme a tenger vizére emlékeztett...meg az étel szinezékre.-Hány éves Sam?-szólaltam meg végül.Mire láttam hogy felénk közeledik.-Ha annyira érdekel 18 vagyok.A nevem Sam.Hát te kis vörös?-mondta és szemöldökét kérdőleg felvonta.-Helló...az én nevem Emily!-Mire Carol megfogott és arrébbtolt egy másik asztalhoz-Ők itt a barátaim... Alex és Sebastian.Srácok ő itt Emily...az új osztálytársunk.-Szia! -mondták egyszerre a fiúk.-Ööö...sziasztok!-majd leültem melléjük csevegni.Végül ennek a napnap is vége lett.Éppen amikor a szekrényembe pakoltam akkor ott állt mellettem Alex...-Szia Emily!Ma Sam rendez egy bulit gondoltam te is jöhetnél velem és Sebastiannal...

Carol barim

1.A történetem kezdete

A kezdetek kezdetén... vagyis elég régen történt az hogy Franciaországból kicsi családommal elköltöztem New York városba.Új iskola...új kezdet.Aztán megérkeztünk újdonsült otthonunkba.Minden olyan volt ahogy elképzeltem...koszos,kupis.Anyu mondta hogy kezdjek el kipakolni.Amikor minden a helyén volt akkor elintéztük a beiratkozási papirokat.Szóval holnap iskola...új emberek.Hát majd csak lesz belőle valami!Lementem a konyhába egy apró mozdulattal kihúzva a széket a helyéröl.Anya a kaját készítette amikor őfelsége apa király is lefáradt helyére.Anya egy tál forró lasagnéval a kezében tért vissza.Rövid de mégis ary vörös haja most összefonva lógott a nyakában.Majd hat részre felvágva a vacsit, mindenkinek a tányérjára csúsztatott egy szeletet.-Emily szivem milyen a lasagne?-szólt elbűvölően szigorú hangján.-Jaj anya tudod hogy te mindig jól főzöl!-mondtam,de hát mindenki tudta az igazat...a kutyink Lulu szerencsénkre mindent megevett...és anya mindent látó szeme hála istennek az asztal alá nem lát be.Aztán fele a Lulunál vacsi után, felmentem a szobámba.Egyszerű szoba...íróasztal,franciaágy(úgy gondolták anyáék kelleni fog csak mert 16 vagyok),szekrény,és egy ablak ahol ha kinézünk rögtön a szomszéd kertjébe kalauzol.Elléptem a függöny mögül és elindultam a fürdőbe.Majd levetkőztem és a tükörből  egy vörös hajú,zöld szemű lány pislogott vissza.Megunva a látványt amit életem végéig nézhetek inkább lefürödtem.Visszavonulva szobámba gyors magamra dobtam egy zöld hálóinget.Majd szétterülve az ágyon elaludtam...Reggel anya mérges arcára ébredtem.-Emily Marshall,miért   nem állítottad be az órát?Az első napon elakarsz késni?Öltözz fel gyorsan,uzsit már csomagoltam.-Szemöldöke most összehúzva mérgesnek,bár a reggeli kívánságai végére nyugodt volt.-Nyugi anya!És jót reggelt!-Csak ennyit tudtam kinyögni magamból,mert még mindig a reggeli zombulásom alatt voltam.Majd végül kikaptam a szekrényböl egy ruhát ami felül fehér,alul rózsaszín szinekben "pompázott".Megfésültem a hajam majd egy egyszerű vonanallal kihúztam a szemem.-Szia anya sietek!-Majd egy puszit nyomtam anya arcára.És kifelémenet szerencsémre...hanyattestem.-Jól vagy kicsim?-de csak annyit mondtam hogy már megyek is!

       

Emily Marshall vagyis én(első nap az új suliban)